Az Augusztus 20-ai ünnepségekről szinte mindenki az emlékezetes tüzijátékra gondol, amit színes képeken örökítenek meg. Én ezúttal lemondtam a színekről ezen a rendezvényen, és inkább fekete-fehér képeken rögzítettem az I. Világháború hőseinek modern korban történő feltámadását egy retro Kiev-4 fényképezőgéppel.
Világ életemben érdekelt a történelem és a haditechnika és szívesen fotózom is ezt a témát ha lehetőségem van rá. Régebben is volt rá példa, hogy fotóztam Augusztus 20-án, de akkor feltettem egy zoom objektívet a gépemre és igyekeztem elkapni a légiparádé elemeit több kevesebb sikerrel máskor pedig csak kattintottam néhány képet a telómmal a családi albumba mint bárki más. Idén azonban teljesen máshogy alakultak a dolgok, mivel teljesült egy igazi bakancslistás kívánságom: egy rövid időre haditudósítónak érezhettem magamat de szerencsére teljesen békés körülmények között. Nem tudom, hogy vagytok vele, de engem mindig nagyon megfogtak a korabeli haditudósítók munkái, akik életveszélyes körülmények között kattintották el mára híressé vált képeiket. Persze hétköznapi fotósként jó esetben soha nem kerülünk ilyen körülmények közé, azonban engem mégis foglalkoztatott hogyan lehetne hasonló képeket csinálni, főleg amióta analóg gépekkel is fotózok.
Legnagyobb szerencsémre idén megismerhettem Kulcsár Zsoltit, akiről kiderült, hogy tagja a Honvéd Kerékpáros és Hagyományőrző Egyesület-nek és ő mesélt róla, hogy fel fognak lépni az idei Augusztus 20-ai ünnepségen a Hősök Útja nevű történelmi bemutató sorozat keretén belül a Budai Várban. Több sem kellett nekem hozzá, azonnal leporoltam anyósom Kiev 4-es távmérős analóg fényképező gépét, amivel a nyár során már korábban is fotóztam.
Ennek a gépnek a gyökerei a két világháború közé nyúlnak vissza, mivel az eredeti verziót akkor tervezték meg Németországban, szóval ha nem is egész pontosan, de illett a témához. Az én gépemen a sztenderd Jupiter-8M F2.0-ás fix objektív van ami azt jelentette, hogy elég közel kell mennem az eseményekhez ha közeliket is szeretnék. Alapvetően szerettem volna kicsit mozgalmasabb, harctéri hangulatú képeket és utána portrékat is lőni, pont úgy ahogy azt egy rendezvényen tenném, csak hát ugye a Kiev-4 ultra retro kezelőszervei és távmérős kialakítása igencsak el vannak maradva a Lumix S5-ömhöz képest ezért nagyon kíváncsi voltam, hogy mit tudok kihozni a helyzetből.
Szerencsémre a bemutató elején még közel tudtam menni a hagyományőrzőkhöz és nagyon élveztem a bemutatót, alkalmazkodtam a helyzetekhez, mozogtam és közben egyfolytában kattogott a Kiev a kezemben, de aztán egyből a biztonságos távolba húzódtam amikor elkezdődött az igazi csatajelenet és fülsüketítő hangon elkezdtek dörögni a vaktöltényre töltött fegyverek. Én csak kapkodtam a fejemet és igyekeztem minél több jelenetet megragadni, majd az előadás után gyorsan elkezdtem portrékat lőni a csapat tagjaival, hogy végre levehessék a vastag zubbonyokat a pokoli hőségben és hát a Kiev produkált egy - tippjeim szerint legalább 6 képből álló - multi expot. Egész egyszerűen az utolsó kocka után a felhúzó kar tovább tudott forogni, de a film az utolsó kockánál megállt, aztán ez a fantasztikus kép született belőle.
Itt azonban a történet még nem ért véget mivel ezt a tekercset már itthon hívtam és szkenneltem. Itt érdemes megjegyezni, hogy 400-as Kentmere PAN filmmel lőttem, ami igazából egy elég alap film, vadabb szemcsékkel, erre csak rátett a használt Adonal hívó. Minden bizonnyal lehet még finomítani a dolgon, de ehhez a fotósorozathoz nagyon jól állt a szemcsésség szerintem. Ezúton köszönöm Zsoltinak és az egész Egyesületnek a lehetőséget, remélem dolgozunk még együtt!
コメント